Tagság

A. TELJES JOGÚ TAGSÁG

  1. A KGK tagja lehet minden egyetemi hallgató, aki tagja a KMDSZ-nek, és érdeklődést tanúsít a közgazdaságtan iránt.
  2. A KGK tagjának tekinthetőek azok a személyek, akik eleget tesznek a fenti pontnak és Belépési nyilatkozatot töltöttek ki.

B. TISZTELETBELI TAGSÁG

  1. A KGK tiszteletbeli tagjai lehetnek olyan személyek, akik jelentős segítséget nyújtottak vagy nyújtanak a KGK céljainak megvalósulásáért.
  2. A tiszteletbeli tagok felvételéről a Közgyűlés 2/3-os többséggel dönt.

TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

  1. Minden tag élhet a szabad és demokratikus véleménynyilvánítás jogával.
  2. A KGK bármely tisztségébe azok és csakis azok a teljes jogú egyetemi hallgatók választhatók, akik KGK tagok.
  3. A teljes jogú tagok egy szavazati joggal rendelkeznek a Közgyűlésen.
  4. A tiszteletbeli tagok nem rendelkeznek szavazati joggal.
  5. A teljes jogú tagok részt vehetnek a KGK rendezvényein. Abban az esetben, ha az adott KGK rendezvény létszáma korlátozott, akkor ez a jog úgy értelmezendő, hogy bármely teljes jogú tagnak joga van pályázni az adott rendezvényen való részvételre. A pályázat kiírása és lebonyolítása az Elnökség feladatkörébe tartozik.
  6. A rendes tagok tagviszonya a következő négy esetben szűnik meg:
    – ha a tag írásban benyújtja a Kilépési Nyilatkozatot
    – ha a Közgyűlés 4/5-ős többséggel úgy dönt, hogy a tagot kizárja a szervezetből
    -. ha a tag kilép a KMDSZ-ből
    – a tag halála esetén

A SZERVEZET FELÉPÍTÉSE

* A. Közgyűlés

  1. A KGK fő döntéshozó fóruma a Közgyűlés
  2. A Rendes Közgyűlést félévente kell összehívni.
  3. A Rendes Közgyűlés összehívása az elnök feladatkörébe tartozik
  4. Rendkívüli Közgyűlést hívhat össze: az elnökség bármely két tagja.
  5. Az elnök köteles Rendkívüli Közgyűlést összehívni abban az esetben, ha a tagok egy harmada írásban kéri ezt vagy Bizalmatlansági Indítvány esetén.
  6. A Bizalmatlansági Indítványt érvényes ha a tagok legalább egyharmada aláírja. Ez az indítvány a tagok bizalmát vizsgálja az adott elnökségi taggal, mint személlyel szemben. Ha az összehívott Közgyűlés kétharmada megszavazza a Bizalmatlansági Indítványt, akkor az illető elnökségi tag elveszti elnökségi tag minőségét. Helyette a Közgyűlés új elnökségi tagot választ, akinek mandátuma a legközelebbi Tisztújító Közgyűlésig szól.
  7. Úgy a Rendes, mint a Rendkívüli Közgyűlést napirendi pontjaival együtt az összehívónak kötelessége legalább 72 órával a gyűlés kezdete előtt, a tagok nyilvánosságára hozni.
  8. Az összehívott Közgyűlés akkor döntőképes, ha a rendes tagok fele jelen van.
  9. A Közgyűlést az elnök vagy az általa kijelölt személy vezeti. Az elnök hiányában az ülésvezetőnek az elnök által aláírt írott felhatalmazása kell legyen.
  10. Egy kérdés akkor tekinthető elfogadottnak, ha a jelenlevők fele, plusz egy személy IGEN-nel szavazott a felvetett kérdésre.
  11. A Közgyűlés választja meg az Elnökséget, a minden évben összehívott Tisztújító Közgyűlésen A Tisztújító Közgyűlés, Rendes Közgyűlésnek számít. A Tisztújító Közgyűlést az egyetemi év első félévének az első felében kell megtartani.

* B. Elnökség

  1. Az Elnökség két Közgyűlési időszak között vezeti a szervezetet, õ dönt az operatív kérdésekben.
  2. Az elnökségi üléseket az elnök vagy az általa kinevezett személy vezeti.
  3. Az Elnökség 5 tagból áll: elnök, gazdasági alelnök, titkár, szervezési alelnök, belügyi-külügyi alelnök.
  4. Az elnök feladata, hogy összehangolja az alelnökök munkáját, a
  5. Közgyűlés és az Elnökség üléseit vezesse vagy nevezzen ki egy személyt ennek a feladatnak az ellátására, képviseli a szervezetet más szervezetek, személyek előtt.
  6. A gazdasági alelnök felel a szervezet működéséhez (beleértve a rendezvényeket is) szükséges anyagi háttér létéért, az elszámolások és pénzügyi beszámolók elkészítéséért.
  7. A titkár felel a szervezet jegyzőkönyveinek vezetéséért (Közgyűlési és Elnökségi ülések Jegyzőkönyvei), a szervezet nyilvántartásáért (beleértve a tagnyilvántartást, a programbeszámolókat és egyebeket), a leltárért.
  8. A szervezési alelnök felel az éves program kidolgozásáért és megvalósításáért.
  9. A belügyi-külügyi alelnök felel a szervezet meglévő kapcsolatainak ápolásáért és újak kialakításáért, valamint a tagság pontos és időbeni tájékoztatásáért.
  10. Minden alelnök köteles írásban beszámolni a Közgyűlés előtt.
  11. Az elnökségi tagok mandátuma a következő Tisztújító Közgyűlésig szól.
  12. Egy elnökségi tag a Közgyűlés vagy az Elnökség előtt mondhat le.
  13. A mandátum lejárta előtt lemondó elnökségi tag ideiglenes helyettesítéséről az Elnökség dönt. Ilyen esetben Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni két héten belül, ahol a legközelebbi Tisztújító Közgyűlésig új elnökségi tagok kell megválasztani a lemondott helyére.